Mikor nincs helye közvetítői eljárásnak?
Mikor nincs helye közvetítői eljárásnak?
Ha:
- az elkövető többszörös vagy különös visszaeső, vagy
- az elkövető a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, vagy
- a bűncselekmény halált okozott, vagy
- a szándékos bűncselekményt az elkövető:
- a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt,
- a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt,
- próbára bocsátás, vagy
- vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el.
- Katonai büntetőeljárásban a fegyveres szerv sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény elkövetése esetén sincs helye közvetítői eljárásnak.
A közvetítői eljárás megindításának alapja a Bktv. 6. §-a szerint:
- az ügyész az ügy közvetítői eljárásra utalásáról hozott határozata [Be. 221/A. §-ának (3) bekezdése], vagy
- a bíróságnak a büntetőeljárást – a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott – felfüggesztő végzése [Be. 266. §-a (3) bekezdése c) pontja].
- A közvetítői eljárás csak a sértett és a terhelt önkéntes hozzájárulásával folytatható le.
Illetékesség:
„A közvetítői eljárást a büntető ügyekben eljáró bíróság, illetőleg ügyész székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel - pályázat útján - közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd (a továbbiakban együtt: közvetítő) folytatja le.”( Bktv. 3. §-ának (1) bekezdése)
Vissza