Általános helyzetkép
a) Általános helyzetkép
az 2010. évi ENYÜBS-adat az összes nyomozóhatóság adatai szerint (Rendőrség, Ügyészség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
A 2010. évi bűnügyi adatok alapján azt a következtetést vontuk le, hogy az utóbbi években tapasztalt csökkenő tendencia megállt és a 2010. évben kisebb mértékű emelkedést kellett regisztrálnunk az ismertté vált bűncselekmények vonatkozásában az ország, valamint Budapest területén. A bűncselekmények száma országosan 394034-ről 447186-ra emelkedett. Budapesten 101783-ról 107629-re növekedett a deliktumok száma. Emelkedő tendenciát állapíthattunk meg az elkövetők és sértettek adatait vizsgálva, kiemelten az erőszakos bűncselekmények arányát és mértékét tekintve. Azon bűncselekmények, ahol eszközként vagy célként van/volt jelen az erőszak, 2010. évben nagyobb arányt képviselnek az összes bűnözési adatokban, mint az azt megelőző időszakokban (a személy elleni bűncselekményekkel kapcsolatos számadatok 2009 és 2010 között 14 százalékkal növekedtek). Továbbá az erőszak mértéke és dinamikája is növekszik (súlyos testi sértés, emberölés). A testi sértések száma 19%-al emelkedett. A vizsgált időszakban az eszközként megnyilvánuló erőszak területén a vagyon elleni bűncselekmények közül (a főcsoport összességében 2%-os enyhülést hozott) növekedett a rablások száma (13%-kal), valamint a dolog elleni erőszakot tartalmazó betöréses lopások száma (6%-kal). A zsarolás bűncselekmények száma 16%-kal emelkedett, míg a kifosztások száma megháromszorozódott (elsősorban az ismeretlen anyaggal elkábítás módszerével elkövetett vagyon elleni deliktum). A motiválatlan rongálások száma 18%-kal, a közrend ellen irányuló erőszakos jellegű bűncselekmények közé sorolandó garázdaságok száma pedig 8%-kal növekedett (közrendet sértő magatartások száma 37%-kal növekedett).
Budapest alapjában speciális város, speciális jellemzőkkel bír. Nehéz egy településként értékelni a maga 23 közigazgatási egységével, és 1 721 556 lakosával (Magyarország lakosságának 18%-a él a fővárosban). A kerületek eltérő jellemzőkkel bírnak, nagymértékű a tagoltság, változóak a lakosságra vonatkozó mutatók, a 11 közlekedési eszköz, számtalan üzletközpont, 300 feletti oktatási intézmény országos szinten egyedülálló. Ezen adatok birtokában nem meglepő, hogy évenként az összes bűncselekmény 19%-24%-át a fővárosban valósítják meg.
Nem véletlen az sem, hogy a lakásbetörések 24%-át (összességében a betöréses lopások 13%-a valósul meg a fővárosban), gépjárműlopások 74%-át, a zsebtolvajlások 70%-át (lopások 10%-a) a fővárosban követik el. A közlekedési zsúfoltság, a közömbösség, a tehetősebb lakosság által birtokolt járművek, a tömegközlekedési eszközök magas száma, a napközben elnéptelenedő lakótelepek, egymástól elhidegült lakosokat tömörítő, vagyonvédelmi technikákat nélkülöző lakótelepi lakások, a parkolókban őrizetlenül hagyott gépjárművek, valamint tömött áruházak, a gyakori tömeges rendezvények is magukban hordozzák az említett bűncselekmény kapcsán jellemző áldozattá válást.
Ha a Budapesten elkövetett bűncselekmények kategória szerinti szerkezetét vizsgáljuk, észrevehetjük, hogy a megvalósított deliktumok 71%-a vagyon ellen, 20%-a közrend ellen (kábítószerrel visszaélés, garázda magatartások), 3%-a személy ellen, 2%-a közlekedés ellen, míg 1% házasság, család, ifjúság, nemi erkölcs ellen irányul.
.png)